A ChromaGen rendszer a diszlexia korrigálására I.
A
részképesség zavarok kutatásával, enyhítésével foglalkozó szakemberek
már régóta tudják, hogy a diszlexiának sokféle oka lehet.
A
múlt évtizedben egyre több kutató orvos kezdett foglalkozni a probléma
feltárásával, azzal a kérdéssel, hogy bizonyos szakterületek képviselői
/fül-orr-gégészek, neurológusok, pszichiáterek, szemészek,
immunológusok, geneti-kusok, táplálkozás-tudományi szakembe-rek/
tudnak-e segíteni a nehézségek enyhíté-sében?
Ezen viszonylag rövid
időszak tudo-mányos publikációit áttekintve megálla-píthatjuk,, hogy
igen, méghozzá több támadáspontonegyszerre is, amelyek |
|
együtt
a szakoktatók speciális reedukációs programjaival hatványozottan
növelhetik a diszlexiás páciensek esélyeit arra, hogy igen jó
eredménnyel elsajátítsák az olvasási, írási, helyesírási képességet. |
Előzmények:
1980-ban Olíve Meares új-zélandi tanárnő írta le elsőként a tüneteket:
olvasáskor a szöveg valamilyen módon és fokban eltorzul, az eltorzulás
színes előtétlapokkal csökkenthető.
Helen Irlen kaliforniai pszichológusnő Olíve Meares első kísérletei
alapján megkezdte a tudományos klinikai vizsgálatokat.Később ez a tünet
együttes MEARES-IRLEN szindróma néven vonult be a szakirodalomba.
1989-ben Arnold Wilkins a University of Essex professzora és
munkacsoportja megkezdték az első vizsgálatukat a saját tervezésű
vizsgálóműszerükkel, az Intuitive Colorimeterrel, amellyel
meghatározták azt a szűrőlencsét, amely a legjobban elősegíti az
olvasást. Ők már szemüveglencsét alkalmaztak. 1999-ben David Harris az
Ultralase, The Chester Clinic professzora publikálta sikeres kettősvak
vizsgálatát a saját felfedezésű ChromaGen szűrőrendszer diszlexiát
enyhítő hatására vonatkozólag. A későbbiekben még többféle
szűrőrendszert is forgalomba hoztak, de klinikailag megalapozott
vizsgálati eredmények eddig csak ezen két módszer alkalmazása során
születtek. A klinikai összehasonlító vizsgálatok alapján a ChromaGen
rendszerrel szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint az Intuitive
Colorimeteres módszerrel.
A ChromaGen rendszer a diszlexia korrigálására
Páciensek és módszer
A
pácienseknek nem lehet nem korrigálható refrakciós, ortoptikai ill. más
egyéb szemészeti problémájuk, amely az olvasást önmagában is gátolná.
A vizsgálatokat a ChromaGen haploszkópikus (a két szemet külön-külön és
együttesen is vizsgáljuk) lencserendszerrel, (16db, 8 speciális
szűrőkarakterisztikájú lencse, minden típusból 2db), megadott protokoll
alapján végezzük. A vizsgálathoz Prof. Arnold Wilkins "Rate of Reading"
tesztjének magyar nyelvre adaptált változatát, míg az olvasási készség
változásának a mérésére Prof. Chaaban Zeidan "Academic Skills Disorders
Appraisal Test"-jének magyar nyelvre adaptált változatát alkalmazzuk,
amelyet az angol forgalmazó (Cantor&Nissel) validált.
A diszlexia korrekciót minden esetben teljes körű szemészeti vizsgálat
előzi meg. Minden szemészeti problémát kizárunk, ill. orvosolunk.
Meghatározzuk a domináns szemet.
A vizsgálatot (a megfelelő szűrők kiválasztása) átlagos megvilágításnál
a "Rate of Reading" teszt segítségével végezzük. Először a "nem
domináns" szem elé választjuk ki a megfelelő szűrőt oly módon, hogy a
páciens mindkét szemével az olvasandó szövegre néz. A feladat az, hogy
válassza ki azt a szűrőt, amely leginkább" megnyugtatja" a szemét,
amellyel a legkényelmesebb és leggördülékenyebb az olvasás. Ezután a
kiválasztott szűrőt a "nem domináns" szem előtt tartva mindkét szem
nyitva tartása mellett, meghatározzuk a "domináns" szem elé a megfelelő
szűrőt. (Gyakran a két szűrő nem egyforma karakterisztikájú). A szűrők
kiválasztása után kerül sor a hatékonyság lemérésére a fent említett
teszt segítségével. Rövid pihenő után a páciens szakoktató segítségével
és felügyelete mellett teljesíti a tesztet szűrő nélkül, majd újabb
pihenő után megismétli a szűrőlencséket a szeme előtt tartva. A
kontroll vizsgálatokat a protokoll szerint, a viselés elkezdésétől
számítva egy ill. három hónap múlva végezzük el.
Eredmények
Olvasásban:
-Az
olvasási tempó lencsével, már első alkalommal minimum 10-15%-kal, de
akár 35-40%-kal is nőhet. A viselést követően ezek az értékek
fokozatosan emelkednek.
- Az első lencse nélküli vizsgálatkor a
páciens gyakran csak 3-4 betűt lát egyszerre, az első lencsés
olvasáskor viszont már 6-8 betűt, rövidebb szavak esetén már a
következő szót is látja, mikor még csak az előtte lévőt olvassa. Mivel
az egész szót egyben látja, nem olvas más toldalékot, nem próbálja a
tempó lassúságát a toldalék kitalálásával kompenzálni.
-Ugyanezen okból nő a szövegértés, egyrészt mert gyorsabb az olvasási
tempó, másrészt, mert az egész szót egyszerre látja, így hamarabb
megérti az olvasottakat.
-Az olvasás hangsúlyossá válik, mert látja a szót követő központozást.
-A betűtévesztés egyik oka, hogy szemét nem tudja a megfelelő ponton
tartani, tekintete bolyong vízszintesen előre-hátra, szélsőséges
esetben függőlegesen, körkörösen is. Azt a betűt olvassa ki, amelyik
jobban rögzül, ez lehet egy-két sorral lejjebb illetve följebb is, vagy
az olvasott szó előtt illetve mögött. Ilyenkor folyik össze a szó a
következő szó első betűjével, betűivel. Lencsével csak ritkán maradnak
ki sorok, betűk, szóközök, szavak.
-Lencse nélkül gyakran nehézséget okoz a sor végéről megtalálni a
következő sor elejét. Lencsével a szem könnyebben megtalálja az új sort.
-Lencse nélkül túl nagy a kontraszt a fehér papír és a rányomtatott
fekete betűk között. Emiatt a betűk rendezetlenül vibrálnak a szem
előtt. Lencsével a betűk rendezett sorokba kerülnek.
Írásban:
-A
szemüveg viselését követően a formák egymás közötti távolsága
rendezettebbé válik, a formák alakja szabályosabb, nagyságuk
megközelítően azonos lesz.
-Olvasáskor a betűket a lencsével
pontosabban, gyorsabban észleli, a szöveget hamarabb megérti. Ezért a
szavakat egységes egészében látja, íráskor ezt képezi vissza. A
diszlexiások többségének igen erős a vizuális memóriája, az olvasott
szavakat pontosabban megjelenítik írásban is.
Matematikában:
-A számok ritkábban cserélődnek fel.
-A helyi értékek kevésbé csúsznak el.
-Az olvasási készség javulásának következtében természetesen a
matematikai szöveges feladatok megértése is könnyebb.
Viselkedésben:
-Az iskolai pozitív visszajelzések növelik az önbizalmat.
-Csökken a hangos olvasástól, az önálló munkától való félelem.
-Csökkennek a pszichoszomatikus tünetek: hasfájás, kéztördelés, láblengetés, körömrágás�
-A gyerekek képesek lesznek az önálló tanulásra. Mivel többségüknek
nagyon jó a memóriája, elég egyszer elolvasni a tananyagot. Most már
kevesebb hibával, jóval gyorsabban rögzül az új ismeret.
Egyéb:
-A szem sokkal lassabban fárad el, 1 1-2 órát is képesek egyvégtében olvasni.
-A fejfájásra hajlamosak tünetei csökkenek.
-Nő a figyelem, a koncentráló képesség.
-A szemet a számítógép vibráló fényei lassabban fárasztják ki, az éles,
zavaró fények tompulnak, az apró betűt is el tudja olvasni, hosszabb
ideig képes a monitor mellett dolgozni. A gyerekeknél tapasztalható,
hogy a számítógépes játékok egy részét fölváltja az Interneten való
böngészés, információszerzés.
-A páciens a környezetében lévő tárgyak részleteit alaposabban megfigyeli:
- jobban felfigyel a tárgyak formájára, elrendezésére;
- a tárgyakat nem összevisszaságban, hanem rendezetten látja (pl. boltok polcai, kirakatai);
- zavarja otthonában a rendetlenség;
- zavarja a por, az apró szemét.
-A tárgyak rendezettsége a
A ChromaGen rendszer alkalmazása a diszlexia korrigálására eredmények
(1) Az Oculo-Cor Kft. (igazgató: dr.Csobay Ildikó), (2) a Házitanítói
Szolgálat Alapítvány (a kuratórium elnöke: Tordai György) közleménye
dr.Csobay Ildikó (1), Gál Judit (2)
Cél: A ChromaGen színes szűrőrendszer (szemüveg, kontaktlencse)
hatékonyságának mérése a diszlexiás páciensek olvasási készségének
fejlődésére vonatkozólag.
Vizsgált páciensek és módszer: 45O pácienst vizsgáltunk meg, és
korrigáltunk a ChromaGen módszerrel. A ChromaGen haploszkópikus
lencserendszer nyolc speciális szűrőkarakterisztikájú lencséből áll. A
vizsgálatokat a ChromaGen protokoll szerint végeztük, a protokollhoz
mellékelt és magyar nyelvre adaptált felmérő teszt segítségével.
Eredmények: három vizsgálatot végeztünk: első alkalommal lencse nélkül
(1), első alkalommal lencsével (2), négy hónap múlva lencsével (3).
Mértük a szóolvasási sebességet (szó/perc, az egy perc alatt hibátlanul
elolvasott szavak számát), valamint egy adott szöveg végigolvasásakor
ejtett hibák számát. Az első és a második vizsgálati eredmények
összehasonlítása alapján az olvasási sebesség szignifikánsan nőtt, (p=
o,oo1829), az ejtett hibák száma csökkent, de szignifikáns eredményt
nem tudtunk kimutatni ( p= o,214459 ). Az első és a harmadik, valamint
a második és a harmadik vizsgálati eredmények összehasonlításakor
mindkét esetben és mindkét vizsgálati módszerrel (olvasási sebesség,
ejtett hibaszám) szignifikáns javulást tapasztaltunk: olvasási sebesség
növekedésére vonatkozólag az első és a harmadik vizsgálati eredmények
összehasonlításakor p=o,ooooo6, a második és a harmadik vizsgálati
eredmények összevetésekor p=o,oo959. Az ejtett hibaszámra vonatkozólag
az első és a harmadik vizsgálati eredményeket értékelve p=o,o436o6, a
második és a harmadik vizsgálat eredményeinek megfelelően p=o,o18242.
Következtetés: A ChromaGen haploszkópikus lencserendszer megfelelő
alkalmazásával a diszlexiás páciensek jelentős részénél szignifikáns
eredmény érhető el az olvasási készség fejlődése terén.
.
198O-ban Olíve Meares új-zélandi tanárnő írta le elsőként a tüneteket:
olvasáskor a szöveg valamilyen módon és fokban eltorzul, az eltorzulás
színes előtétlapokkal csökkenthető.11
Helen Irlen kaliforniai pszichológusnő Olíve Meares első kísérletei
alapján megkezdte a tudományos klinikai vizsgálatokat. Később ez a
tünet együttes MEARES-IRLEN szindróma néven vonult be a
szakirodalomba.2,9,14,15 1989-ben Arnold Wilkins, a University of Essex
professzora és munkacsoportja megkezdték az első vizsgálataikat a saját
tervezésű vizsgálóműszerükkel, az Intuitive Colorimeterrel, amellyel
meghatározták azt a szűrőlencsét, amely legjobban elősegíti az
olvasást. Ők már szemüveglencsét alkalmaztak.19,2o 1999-ben David
Harris az Ultralease, The Chester Clinic professzora publikálta sikeres
placebo kontrollált kettősvak vizsgálatát a saját felfedezésű ChromaGen
szűrőrendszer diszlexiát korrigáló hatására vonatkozólag. A
későbbiekben még többféle szűrőrendszert is forgalomba hoztak, de
klinikailag megalapozott vizsgálati eredmények eddig csak ezen két
módszer alkalmazása során születtek. A klinikai összehasonlító
vizsgálatok alapján a ChromaGen módszerrel szignifikánsan jobb
eredményt értek el, mint az Intuitive Colorimeteres módszerrel.5,6,7,8
A ChromaGen rendszer alkalmazása a diszlexia korrigálására-újabb eredmények
Páciensek és módszer
562
pácienst vizsgáltunk meg, és korrigáltunk a ChromaGen módszerrel. A
vizsgált páciensek közül 45o rendelte meg a ChromaGen szűrőt 18o nő,
27o férfi, átlagéletkor 12,75év ( SDą4,17). A vizsgálatba mindenkit
bevontunk, aki jelentkezett, korra, nemre való tekintet nélkül,
amennyiben megfeleltek a vizsgálati feltételeknek. Minden páciensnek
rendelkeznie kellett hivatalos bizonyítvánnyal a részképesség zavarukra
vonatkozólag. A pácienseknek nem lehetett nem korrigálható refrakciós,
ortoptikai illetve más egyéb szemészeti problémájuk, amely az olvasást
önmagában is gátolná. Kontroll csoportot /5o páciens, 27 férfi, 23 nő,
átlagéletkor 11,75 év ( SDą 1,26) / azok közül a páciensek közül
állítottunk, akiket előzőleg megvizsgáltunk, de nem rendelték meg a
szűrőket, azonban kíváncsiak voltak az olvasási képességük fejlődésére
négy hónapos idő intervallum alatt.
A vizsgálatokat a ChromaGen
haploszkópikus (a két szemet külön és együttesen is korrigáljuk)
lencserendszerrel, (8 db speciális szűrőkarakterisztikájú
lencserendszer, mindegyik típusból 2db) a ChromaGen protokoll alapján
végeztük. (1. kép)
A lencsék hatékonyságának, illetve az olvasási képesség változásának a
mérésére Prof. Chaaban Zeidan "Academic Skills Disorders Appraisal
Test" - jének magyar nyelvre adaptált változatát alkalmaztuk, amelyet
az angol forgalmazó (Cantor&Nissel Ltd.) validált.21
A diszlexia korrekciót minden esetben teljes körű szemészeti vizsgálat
előzte meg. Minden szemészeti problémát kizártunk vagy korrigáltunk.
A vizsgálatokat természetes megvilágítás mellett, a ChromaGen protokoll alapján végeztük.
Meghatároztuk a domináns szemet. Először a "nem domináns" szem elé
választottuk ki a megfelelő szűrőt, oly módon, hogy a páciens mindkét
szem nyitva tartása mellett a megfelelő szövegre nézett. A feladat az
volt, hogy válassza ki azt a szűrőt, amelyen a "legkellemesebb"
átnézni, leginkább "pihenteti" a szemét és amellyel a leggördülékenyebb
az olvasás. Ezután a kiválasztott szűrőt a "nem domináns" szem előtt
tartva, mindkét szem nyitva tartása mellett meghatároztuk a "domináns"
szem elé a megfelelő szűrőt. (2. kép). Gyakran a két szűrő nem egyforma
karakterisztikájú (színű), ami esetleg esztétikai problémát jelenthet,
de ezt ki lehet küszöbölni azzal, hogy a lencséket tükör bevonattal
rendeljük. A szűrők meghatározása után került sor a hatékonyság
lemérésére a fent említett teszt segítségével. Rövid pihenő után a
páciens szakoktató felügyelete mellett teljesítette a tesztet először
szűrő nélkül, majd újabb pihenő után megismételte a szűrőlencséket a
szeme előtt tartva. A vizsgálatokat a szemüveg viselésétől számítva
négy hónap múlva megismételtük.
Mértük a szóolvasási sebességet, az egy perc alatt hibátlanul
elolvasott szavak számát / szó/perc/, valamint egy adott szöveg
végigolvasásakor ejtett hibák számát /az olvasandó szöveg nehézségi
foka meghatározott korcsoportok szerint változik/.
Eredmények
Három vizsgálatot végeztünk: 1: első alkalommal szűrő nélkül, 2: első
alkalommal szűrővel, 3: a viseléstől számítva négy hónap múlva
szűrővel, ill. a kontroll csoportnál szűrő nélkül.
A
vizsgálati eredmények alapján a szóolvasási sebességre vonatkozólag, az
első és a második vizsgálat eredményeit összehasonlítva, a szóolvasási
sebesség szignifikánsan nőtt (p=o,oo1829) /Student T-próba/. Az első és
a harmadik vizsgálat eredményeit összevetve a szóolvasási sebesség
tovább nőtt (p=o,ooooo6!). A második és a harmadik vizsgálat adatait
összevetve szintén szignifikáns olvasási sebességnövekedést
regisztrálhattunk (p =o,oo959o). /1. táblázat, 1. ábra/
A kontroll
csoport esetében az első vizsgálatkor az átlag szóolvasási sebesség
nagyobb volt. Ez feltehetőleg azzal magyarázható, hogy náluk eredendően
is kisebb problémával álltunk szemben. Az első és a második vizsgálat
eredményeit összehasonlítva a szóolvasási sebesség náluk is
szignifikánsan nőtt, (p=o,o32oo5), tehát a szűrők az ő esetükben is
hatásosnak bizonyultak. Az első és a harmadik (itt is lencse nélkül)
vizsgálat eredményei alapján az olvasási sebesség itt is nőtt, de
sokkal kisebb mértékben, mint azoknál, akik viselték a lencséket,
szignifikancia nem volt kimutatható (p= o,311163). Viszont amikor a
második /első alkalom lencsével/ és a harmadik /4 hónap múlva lencse
nélkül/ vizsgálat eredményeit vetettük össze, azt tapasztaltuk, hogy a
második olvasási sebesség nagyobb volt, mint a harmadik (p= o,872889).
/2.táblázat, 2. ábra / Tehát a kontroll csoport is fejlődött, de nem
olyan mértékben, mint azok, akik viselték a lencsét, sőt, az első
alkalommal a lencsével történő olvasáshoz viszonyítva a szóolvasási
sebesség még 4 hónap után is kisebb maradt.
1.táblázat: Az átlag ( standard deviáció /SD/) szóolvasási sebesség
változások adatai az összes lencsét viselő páciensnél az első, a
második, a harmadik vizsgálat eredményei.
1.
ábra: Az átlag szóolvasási sebesség változásának grafikus ábrázolása az
első, a második és a harmadik vizsgálat eredményei alapján.
2.
táblázat: Az átlag (standard deviáció /SD/) szóolvasási sebesség
változások adatai a kontroll csoportnál, az első, a második, a harmadik
vizsgálat eredményei.
2.
ábra: Az átlag szóolvasási sebesség változásának grafikus ábrázolása a
kontroll csoportnál, az első, a második, a harmadik vizsgálat
eredményei.
Az egy
adott szövegben ejtett hibaszámot tekintve, az első és a második
vizsgálat eredményeit összehasonlítva, a hibaszám csökkent, de nem
szignifikáns mértékben. (p=o,214459). Az első és a harmadik vizsgálati
eredményeket összevetve, az ejtett hibaszám szignifikánsan csökkent (p=
o,o436o6), és ugyancsak szignifikáns hibaszám csökkenést tapasztaltunk
a második és a harmadik vizsgálat adatainak összehasonlításakor (p=
o,o18242). /3. táblázat, 3. ábra/
A kontroll csoport adatait
tekintve az első és a második vizsgálat eredményeit összehasonlítva a
hibaszám csökkent, de nem szignifikánsan (p=o,677672). Az első és a
harmadik vizsgálatra vonatkozólag a hibaszám a harmadik vizsgálatkor
TÖBB volt, mint az első vizsgálatkor (p=o,637618). Hasonló eredményt
találtunk a második és a harmadik vizsgálat eredményeit összevetve, a
harmadik vizsgálatkor TÖBB volt a hibaszám, mint a második vizsgálatkor
(p=o,7487o7). /4. táblázat, 4. ábra/
A ChromaGen rendszer alkalmazása a diszlexia korrigálására-újabb eredmények
Eredmények
Az első alkalommal /első vizsgálat és második vizsgálati eredmény
összehasonlítása/, amikor az ejtett hibaszámot hasonlítottuk össze mind
a szemüveget hordók mind a kontroll csoport esetében /ez esetben a
kontrollcsoportnak, mint kontrollnak nincs külön információs értéke,
mivel első alkalommal, a második vizsgálatkor mindenki lencsével
olvasott/ feltehetőleg a hibaszám azért nem csökkent jelentősebben,
mert a páciensek látórendszere, ill. az olvasási folyamatban szerepet
játszó felsőbb idegi központjai egy merőben új, eddig ismeretlen
szituációba kerültek, a hirtelen megnövekedett olvasási sebességet
rögtön nem tudta követni megfelelő mértékben a pontos olvasási képesség
növekedése.
Viszont elgondolkodtató, hogy amikor az első és a harmadik vizsgálat
eredményeit vetettük össze, a kontroll csoportnál miért növekedett meg
a hibaszám a harmadik vizsgálatkor, holott azt vártuk volna, hogy mint
ahogy az olvasási sebesség nőtt az idő múlásával, a hibaszámnak
csökkennie kellett volna, még akkor is, ha ezek a páciensek nem
viseltek szűrőlencsét. Ennek feltehetőleg az a magyarázata, hogy az
olvasási sebesség növekedését nem tudta követni a pontos olvasási
képesség fejlődése. A szűrőlencsék hatékonyságát megerősítik a második
és a harmadik vizsgálat eredményeinek az összevetése, azaz a
legkevesebb hibát akkor ejtették a kontrollcsoportba tartozó páciensek,
amikor első alkalommal szűrőlencsékkel olvastak /második vizsgálat/.
3. táblázat: Az átlag (standard deviáció /SD/) hibaszám változások
adatai az összes lencsét viselő páciensnél az első, a második és a
harmadik vizsgálat eredményei alapján.
3. ábra: Az átlag hibaszám változásának grafikus ábrázolása az első, a második és a harmadik vizsgálat eredményei alapján.
4.
táblázat: Az átlag (standard deviáció /SD/) hibaszám változások adatai
a kontroll csoportnál az első, a második, a harmadik vizsgálat
eredményei alapján.
4.
ábra: Az átlag hibaszám változásának grafikus ábrázolása a kontroll
csoportnál az első, a második, a harmadik vizsgálat eredményei alapján.
A standard deviáció értékét befolyásolta, hogy az adatokat korcsoportok szerint nem
bontottuk, ugyanakkor magas szignifikancia mutatkozott. Várható, hogy az újabb adatok
feldolgozásakor és korcsoportokra történő bontásakor a standard deviancia csökkenését
regisztráljuk a szignifikancia növekedésével együtt.
A ChromaGen rendszer alkalmazása a diszlexia korrigálására-újabb eredmények
Megbeszélés
A diszlexiával foglalkozó szakemberek többsége megegyezik abban, hogy a
diszlexia nyelvi kódolási zavar. Graféma - fonéma megfeleltetési zavar,
amikor olvasunk, és fonéma - graféma megfeleltetési zavar, amikor
írunk. Az is vitathatatlan, hogy az olvasás és írás alapfeltétele a
hibátlan hallási és látási funkciók működése, az-az az időben és térben
változó hang és fényingerek felfogása, továbbítása és feldolgozása.
Az olvasási és írási nehézséggel küzdőknél a térben változó hang és
fényingerek / térfrekvenciák/ kódolásával általában nincs probléma.
Annál kritikusabb a helyzet az időben változó hang és fényingerek
/temporális frekvenciák/ felfogása, továbbítása és feldolgozása,
valamint az ezekre az ingerekre adott válaszok, mozgások koordinálása
területén.1o
Az időben változó hang és fényingerek kódolásáért, valamint az ezekre
az ingerekre adott válaszok /mozgások/ koordinálásáért a központi
idegrendszer magnocelluláris rendszere a felelős.
A magnocelluláris sejtek a központi idegrendszer legnagyobb sejtjei, az
általuk alkotott pályarendszereket nevezzük magnocelluláris rendszernek.
Tehát mindezek alapján a diszlexia egyik leggyakoribb oka a magnocelluláris rendszer hibás működése.
Csökkent a hallórendszer frekvencia és amplitudó változások iránti
érzékenysége, ami maga után vonja a fonológiai képességek csökkenését,
valamint csökkent a dinamikus vizuális ingerek iránti érzékenység.
A magnocelluláris rendszer rendellenessége az esetek többségében egyszerre több területen is jelentkezik.
Attól függően, hogy a magnocelluláris sejtek rendellenes működése a
központi idegrendszer mely szakaszán a legnagyobb mértékű, az határozza
meg a vezető tüneteket / látási, hallási, mozgáskoordinációs problémák
stb./.Az esetek többségében minden terület valamilyen szinten érintett,
amely a magnocelluláris rendszer működéséhez kötött.3,4
Az
előzőek alapján nyilvánvaló, hogy a folyamat a látórendszert szinte
minden esetben érinti kisebb, nagyobb mértékben. Az ideghártyától
kezdődően a látópályában kétféle idegsejt rendszer található. A
parvocelluláris és a magnocelluláris rendszer. A magnocelluláris
idegsejtek kb. 1Ox nagyobb idegsejtek, mint a parvocellulárisok. A
parvocelluláris idegsejtek szállítják a lassú, magas kontraszú
információkat /színek, részletek, állóképek ( térfrekvenciák)/, míg a
magnocelluláris idegsejtek a gyors, alacsony kontrasztú információkat
/mozgásérzékelés, mélységlátás, a tárgyak helyzetének a felismerése
(temporális frekvenciák)/. Összefoglalva: a parvocelluláris rendszer
érzékeli, hogy MIT, míg a magnocelluláris rendszer érzékeli, hogy HOL
látjuk az adott tárgyat.
Az olvasási képesség alapfeltétele, hogy a két rendszer szinkronban működjön.
Diszlexiásoknál az érző részen a magnocelluláris sejtek vezetési
képessége csökkent, ezért bizonyos területeken túlingerlődés jön létre.
Így érthető, hogy a további szakaszon az ingerület már szabálytalanul
halad tovább. Ezek után az sem meglepő, hogy a szabálytalan ingerület
következtében szabálytalan lesz a válaszreakció, az-az a mozgató részen
a két szem mozgató izmai egymástól függetlenül inadequat beidegzést
kapnak.
Ennek eredménye pedig az, hogy a két szem egymástól függetlenül mintegy
" bolyong" a fixálandó pont körül. Nehezített a fúzió, a vergencia,
sortévesztés, betűcsere és egyéb olvasási hibák fordulhatnak
elő.1,16,17
A ChromaGen rendszer alkalmazása a diszlexia korrigálására-újabb eredmények VIII.
Megbeszélés
Természetesen ezek mind "mini" tünetek, gyakran a hagyományos vizsgáló
módszerekkel nem is mutathatók ki. Speciális tesztekre, illetve
vizsgáló eljárásokra van szükség a kimutatásukhoz.1,2o,21
A színes szűrőlencsék hatásmechanizmusa
Egyrészt
van egy általános hatásuk, miszerint olvasáskor az egyik fő alapinger a
fény, a szűrőkkel megváltoztatjuk a fény spektrális összetételét, azaz
a fehér fényből bizonyos hullámhosszakat kiszűrünk, és ez egy
megváltozott alapingert jelent az idegrendszer számára, amelyet a
diszlexiások "másként" működő, vagy esetleg fejletlenebb idegrendszere
könnyebben feldolgoz.
Másrészről van egy direkt hatásuk is a
látórendszerre, miszerint lelassítják az információ s haladásának a
sebességét a látópályában, pont olyan mértékben, mint amilyen mértékben
képesek azt átvezetni a lassabban vezető magnocelluláris sejtek. Tehát
megszűnik a túlingerlődés az érző részen, és ezért a motoros részen a
két szem mozgatóizmai adequat, egymással összhangban lévő beidegzést
kapnak. Ennek eredményeként az olvasási képesség jelentősen javul.
Amennyiben a magnocelluláris károsodás jelentősebb a látórendszerben, a
színes szűrőkkel azonnali, látványos hatás érhető el, viszont, ha a
károsodás jelentősebb a halló - egyensúlyozó rendszerben, a hatás,
javulás, csak később, fokozatosan alakul ki, hiszen ebben az estben a
szűrőknek csak az általános hatását tudjuk kihasználni.5,6,7,19
Következtetés
A
diszlexia egy igen összetett probléma. A hatékony kezelés feltétlen
módszere a KOMPLEX TERÁPIA. A páciensek általában először a
szakpedagógussal találkoznak, aki felméri a nyelvi képességeket, és
előírja számukra a megfelelő reedukációs programot.
Itt nem szabad
megállni, hanem a pácienseket ki kell vizsgálni, és a szakkonzíliumok
alapján / fül-orr-gégész, foniáter, szemész, neurológus pszichiáter és
még amire szükség van/ megfelelő kiegészítő kezelésben kell részesíteni
őket.
Ezeknek a kiegészítő kezeléseknek az egyik hatékony módszere a színes szűrőlencsék alkalmazása.
Összefoglalva: a diszlexia korrekciójának a leghatékonyabb módszere a
célzott, EGYÉNRE SZABOTT REEDUKÁCIÓ, megtámogatva a szakkonzíliumok
által javasolt szintén EGYÉNRE SZABOTT SPECIÁLIS TERÁPIÁKKAL.
Irodalom
1. Cornelissen P.L., Hansen P.C., Hutton J.L. et al.: Magnocellular
visual function and children�s single word reading. Vision Res 1998;
88: 471-482.
2. Evans B.J.W., Wilkins A.J., Brown J. et al.: A preliminary
investigation into the aetiology of Meares-Irlen syndrome. Ophthalmol
Physiol Opt 1996; 16: 289-96.
3. Galaburda A.M., Sherman G.F., Rosen G.D. et al.: Developmental
dyslexia: four consecutive patients with cortical anomalies. Ann Neurol
1985; 18: 222-33.
4. Galaburda A.M., Aboitiz F.: Biological foundations of dyslexia. A rew Arc Biol Exp /Santiago/ 1986; 19: 57-65.
5. Harris D.A.: Colouring sight: A Study of CL tiltings with colour- enhancing lenses. Optician 1997; 213: 38-41.
6. Harris D.A., MacRowe-Hill S.J.: Interim report on he use of
ChromaGen contact lenses in patients with specific learning
difficulties. Optometry Today /UK/ 1998; 38: 24-5.
7. Harris D.A., Susan J., MacRowe-Hill S.J.: Application of ChromaGen
haploscopic lenses to patients with dyslexia: a double-masked,
placebo-controlled trial. J Am Optom Assoc 1999; 7O: 629-64O.
8. Hodd N., Burnett : Putting ChromaGen to the test. Optimetry Today /UK/ 1998; 38: 39-42.
9. Irlen H.: Reading by the coloures: overcoming dyslexia and other
reading disabilities through the Irlen method. New York: Avery
Publishing Group, 1991.
10. Livingstone M.S., Rosen G.D., Drislane F.W. et al.:Physiological
and anatomical evidence for magmocellular defect in developmental
dyslexia. Proc Nat Acad Sci USA 1991;, 1993; 88: 7943-7.
11. Meares O.; Figure/ground, brightness contrast, and reading disabilities. Visible Language 198O; 1: 13-29.
12. Rae C., Lee M.A., Dixon R.M., et al.: Metabolic abnormalities in
developmental dyslexia detected by IH magnetic resonance spectroscopy.
Lancet 1998; 351: 1849-52.
13. Schrott L.M., Denenberg V.H., ShermannG.F. et al.: Environmental
enrichment, neocortical ectopias, and behavior int he autoimmun NZB
mouse. Brain Res Dev 1992; 67: 85-93.
14. Solan H.A.: An appraisal of the Irlen technique of correcting
reading disorders using tinted overlays and tinted lenses. J. Learn.
Disabil. 199O; 23: 613-626.
15. Solan H.A., Richman J.: Irlen lenses: a critical appraisal. J Am Optom Assoc 1992; 61: 789-96.
16. Stein J.F.: Developmental dyslexia , neural timing, and hemispheric
lateralisation. Int J Psychophysiol 1994; 18: 241-9.
17. Stein J.F.,Walsh V.: See but not to read: the magnocellular theory
of dyslexia Trends Neurosci 1997; 2O: 147-52
18. Waters N.S., Sherman G.F., Galaburda A.M. et al.: Effects of
cortical ectopias on spacial delayed- matching-to-sample performance in
BXSB mice. Behav Brain Res 1997; 84: 23-29.
19. Wilkins A.J., Evans B.J.W., Brown J.A. et al.: Double-masked
placebo-controlled trial of precision spectral filter sin children who
use coloured overlays. Ophthalmol Physiol Opt 1994; 14: 365-37O.
20. Wilkins A.J., Jeanes R.J., Pumfrey P.D. et al.: Rate of Reading
Test: its reliability and validity in the assessment of the effects of
coloured overlays. Ophthalmol Physiol Opt 1996; 16: 491-7.
21. Zeidan C.: Academic Skill Disorders Programme. www. zeidan.co.uk
|
